|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 27 találat | lapozás: 1-27 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tóth Ágnes 1999. november 27.Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában mutatták be nov. 25-én Tóth Ágnes Élni fogsz /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1999/ című novelláskötetét. Fábián Imre, a kiadó vezetője szólt a szerzőről és a kötetről, majd Szűcs László beszélgetett Tóth Ágnessel. /Gittai István: Derűvel behintett könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./2000. november 16.Nov. 16-án Nagyváradon, a Fehér Dezső Sajtóklubban bemutatják Tóth Ágnes Tótágas című humor- és szatírakötetét. A Literator Kiadó gondozásában megjelent kötetet Szűcs László ajánlja a közönség figyelmébe, közreműködik Hajdu Géza színművész. /Tótágas a Sajtóklubban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 16./2004. október 12.Vajdahunyadon a Helyi Tartós Fejlesztésért Egyesület és a Hunyadi János Humanitárius Társaság 25. alkalommal rendezte meg a zenei napokat. Fellépett a négy éve Kolozsváron megalakult Flauto Dolce együttes /tagjai: Majó Zoltán, Szabó Mária és Tóth Ágnes/. /CH. A.: Vajdahunyadi zenei napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./2009. január 28.Évtizedek óta leveleznek a gyerekek Csipikével, újabban Cimbivel és Mákvirággal is, küldözgetik rajzaikat, verseiket, meséiket a szerkesztő bácsiknak, néniknek, és olvasmányélményeiket is megosztják a különböző folyóiratok hasábjain. Vannak nagy múltú és frissen indult erdélyi magyar gyermeklapok. A Krónika bemutatta a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a nagyváradi Mákvirág és a kolozsvári Napsugár és Szivárvány című gyermeklapot. A Jóbarát jogutódjaként 1990–től Sepsiszentgyörgyön megjelent, gimnazistáknak íródó Cimbora Benedek Elek szerkesztői célkitűzéseit kívánta folytatni Csire Gabriella főszerkesztő irányításával. A Cimbora újabban Kíváncsi diákok lapja alcímmel lát napvilágot, Forró László és Szántai János főszerkesztőket követve 2000-től Farkas Kinga irányításával. Az 5–8. osztályos magyar diákoknak ajánlott Cimbora 2006-ban kívül-belül megújulva jelent meg. A folyóirat egyik legfontosabb rovata a Cimbirodalom, amelyben kortárs magyar írók, költők gyermek- és ifjúsági alkotásai olvashatók. A www.cimbora.net weboldal a Cimbora 2006 szeptemberétől megjelent számait kínálja a diákoknak. Napilapok gyermekrovatából nőtte ki magát a nagyváradi szerkesztésű Mákvirág gyermeklap. A Bihari Napló gyermekrovata volt, Kulcsár Andrea és Bonczidai Éva 1998-tól 2001-ig szerkesztette, a lapban kéthetente jelent meg. Amikor az osztrákok megvásárolták a Bihari Naplót, a kultúrának, a publicisztikának és az anyanyelvoldalnak, de a Mákvirágnak sem volt többé hely benne. 2004-ben Nagyváradon elindult a Reggeli Újság, Bonczidai Éva odakerült, akkor felélesztette a Mákvirágot, Amikor Bonczidai Éva eljött a Reggeli Újságtól, elhatározta, hogy a gyermeklapot elindítja. A Mákvirág gyermeklap 2007-ben elindult, de saját tőke hiányában csak pár lapszám jelent meg, most kezd magához térni a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően – ismertette helyzetüket Both Abigél főszerkesztő. Neves mai írók, költők kimondottan a Mákvirágnak írt versei, meséi jelennek meg a lapban, Szűcs László, Tóth Ágnes, Kinde Annamária, Szilágyi Aladár, Gittai István és Szálinger Balázs az állandó szerzők. A fél évszázados múltra visszatekintő, kolozsvári szerkesztésű Napsugár és a később induló Szivárvány című gyermeklap máig megőrizte irodalmi jellegét. A Napsugár színes irodalmi ismeretterjesztő gyermeklap 8–12 éveseknek. A gyermekirodalmi folyóirat írók, költők, képzőművészek kezdeményezésére jött létre, első száma 1957 januárjában jelent meg A lap több mint fél évszázados fennállása óta az erdélyi magyar irodalom és képzőművészet legjelesebb alkotóit vonta be munkájába. A Napsugár szerkesztősége 1980 januárjában A Haza Sólymai címmel képes, irodalmi gyermeklapot indított az óvodásoknak, amelynek oldalain nemcsak versek, rajzok, mesék jelentek meg, hanem Csipike postaládájából előkerült leveleket is közöltek. A diktatúra által kikényszerített nevet 1989 decemberében változtatták meg az eredetileg javasolt Szivárványra. 1989 decemberéig a Román Kommunista Párt gyermekszervezete, a Pionírtanács adta ki mindkét lapot, és ez tartalmilag szigorú politikai cenzúrát jelentett. A Napsugár és a Szivárvány kiadói jogát 1990-től a Román Nemzeti Kiadó vette át, amely megvonta az anyagi támogatást, és akadályozta a terjesztést. Az 1991-ben megalakult Napsugár Kft. átvette a két gyermeklap terjesztését, fokozatosan a kiadását és gazdasági irányítását is, majd 1998 nyarán a Napsugár Kft. az 1995 óta működő Napsugár Alapítvány tulajdonába került, amely azóta is irányítja a Napsugár gyermeklap körüli szellemi életet. A Napsugár Kiadó napsugar.ro címen elérhető honlapja arról tájékoztat, hogy az 1990-es évek közepén a két gyermeklap elérte az 53 000-es példányszámot. „Ez azóta ismét évente csökken a jól ismert társadalmi, gazdasági okok miatt, de gyermeklapjaink példányszáma még mindig a legmagasabb a romániai magyar sajtóban, sőt a folyóiratok mezőnyében összmagyar viszonylatban is az elsők között vagyunk” – ismertetik a kiadó weboldalán. A Napsugár Kiadó nemcsak a Napsugár és a Szivárvány rendszeres és pontos megjelentetését és terjesztését irányítja, hanem Napsi címen évente két vakációs mese-, rejtvény- és játékkötetet ad ki, megjelenteti az iskolai színjátszást segítő műsorfüzeteket, tehetséggondozó anyanyelvi táborokat szervez kisiskolásoknak, szakmai fórumokat létesít pedagógusoknak, társszervezője országos anyanyelvi mesemondó és általános műveltségi versenyeknek, valamint a Kárpát-medencei gyermeklapok nemzetközi szimpóziumainak. A Zsigmond Emese főszerkesztő irányításával havonta megjelenő Napsugár a minőségi irodalom népszerűsítése mellett hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre is. Az Itt születtem című rovatban 2000 szeptemberétől 2007 decemberéig 78 települést mutattak be az ott lakó gyerekek és tanító nénik. /Bonczidai Éva: Mit olvas Csipike, Cimbi és Mákvirág? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2009. október 6.Tíz új magyar nyelvű kiadványt mutattak be a nagyváradi könyvmaratonon. Szűcs László, a rendezvény ötletgazdája és egyik szervezője, a Várad folyóirat főszerkesztője elmondta, a könyvmaratonnal a kultúra és a nagyváradi könyvkiadás mostoha helyzetére kívánták felhívni a figyelmet. A gyermekprogram keretében a kiskunhalasi Lyra együttes és a szlovákiai marcellházi zeneiskola fiataljai léptek fel, valamint bemutatták a Mákvirág című nagyváradi gyermeklap legújabb, októberi számát. /Totka László: Maratoni könyvmérleg. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Az Erdély anno 2010 című falinaptár egy-egy erdélyi-partiumi települést mutatott be, régi képeslapokon. A kiadványt Péter I. Zoltán helytörténész értékelte. Szilágyi Aladár A nemlétezők lázadása című riportkötetében a romániai nem magyar, illetve elszórványosodott magyar kisebbségek életét mutatta be, ehhez 117 település 27 etnikumának képviselőit kereste fel. /Megyeri Tamás Róbert: I. váradi könyvmaraton. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./ Gittai István új verseskötetét, az Őszliget címűt ismerhették meg az érdeklődők. Gittai elmondta, Nagyváradon érzi magát igazán otthon, itt vannak a barátai, Csepelen csak a Petőfi-szobrot köszönti jó ismerősként. Kinde Annamária Rózsavér című verseskötete a pozsonyi AB-ART és a Várad folyóirat gondozásában jelent meg. Orbán Attila Vaníliás gumicsont című kisregényéről a szerző elmondta, nem regénynek indult, hanem blognak. Tóth Ágnes hetedik kötetéről, a Mákvirág Kiadó gondozásában megjelent Mámikák szűzmáriái című kisregényről Szűcs László beszélgetett a szerzővel. Wagner Péter Szék című albumát Derzsi Ákos, az Europrint Kiadó vezetője méltatta. Molnár Zsolt Kapaszkodom című verseskönyvének bemutatója az Euro Foto Art Galériában volt. A mozgássérült fiatalember első kötetét a Nagyváradi Magyar Diákszövetség adta ki. /Tóth Hajnal: A könyveket, az irodalmat ünnepelték = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./2010. november 30.A vallásos zene napjaiEgyházzenei fesztivál kezdődik Alig ért véget a Tiberius-hét, újabb klasszikus zenei fesztivál veszi kezdetét a Kultúrpalotában. December hetedikén kezdődik a Vallásos Zene Napjai címet viselő, nagy hagyományokra visszatekintő egyházzenei szemle a Palota kis- és nagytermeiben, illetve a Vártemplomban. Kamarazene-koncertek, vokálszimfonikus, kórus- és szimfonikus hangversenyekkel várja a zeneszerető közönséget a szervező Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, az első hangversenyre a kisteremben kerül sor este hét órától, december 7-én: Kozma Éva hegedű- és Kozma Péter gordonkaművész Bach- és Ravel-műveket játszik. Csütörtökön, december 9-én este hétkor vokálszimfonikus hangversennyel folytatódik a fesztivál a nagyteremben: a svájci Kaspar Zehnder vezénylete alatt, Stefan Arnold zongoraművész (Ausztria), Madaras Ildikó szoprán és Marian Somesan tenor közreműködésével a filharmónia zenekara és vegyes kara Brahms 1. d-moll zongoraversenyét és Mendelssohn B-dúr "Lobgesang" szimfóniáját játssza, a koncertre a kilences számú bérlet érvényes. December 12-én a Vártemplomban kerül sor kamarazene- koncertre, ahol a Pro Musica Fúvósegyüttes játszik zenekari műveket a vallásos zeneirodalomból Vasile Cazan vezénylete alatt. 13-án este 6 órától ismét kamarazene-koncert, ezúttal a Kultúrpalota kistermében Barokk egyházi zene és annak tükröződése kortárs zenei művekben címmel. Fellép a Flauto Dolce Együttes – Majó Zoltán művészeti vezető, Szabó Mária (blockflöte), Tóth Ágnes (blockflöte) és Mihaela Maxim szoprán. December 15-én este hattól kórushangverseny a Vártemplomban, ahol a Nagy István ifjúsági vegyes kar és a Vártemplom Psalmus kórusa lép fel Kovács András vezényletével. Szólisták: Totolici Beatrice, Szántó Zsuzsa és Nagy Erika, orgonán játszik Strausz Imre. A fesztivál záróhangversenyére december 16- án este 7 órakor kerül sor a Kultúrpalota nagytermében. A szimfonikus hangversenyt az Írországból érkező Robert Houlihan vezényli, zongorán közreműködik Gábos Judit. Műsoron: Mahler Adagiettója az 5. szimfóniából, Liszt 2. Á-dúr zongoraversenye és Dvorak 6. D-dúr szimfóniája. A záróhangversenyre a tízes számú bérlet érvényes. N. b. Népújság (Marosvásárhely) 2011. május 4.Találkozó a Szivárvány csapatávalNagyvárad - Harminc éve jelent meg elõször az országos Szivárvány gyermeklap. A kerek évforduló alkalmából országos turnéra indult a folyóiratot készítõ kis csapat, s az elsõ állomás Nagyvárad volt. Az Antonio Alexe sportcsarnokban kedden nemcsak Bihar megyébõl, hanem Arad, Szilágy és Temes megyékbõl is jöttek gyerekek, hogy megismerkedjenek azokkal, akik írják-rajzolják a gyereklapot; nem utolsósorban Csipikével és Kukucsival is találkoztak, akik ez alkalomból varázsport ettek, hogy embernagyságúként mutatkozhassanak a gyerekek elõtt. Kezdetben Zsigmond Emese fõszerkesztõ köszöntötte az egybegyûlteket. Elmondta: talán még soha nem érezte ennyire szorosnak a kapcsolatot a szerkesztõség és a gyerekek között, s ehhez azok a táborok is hozzájárulnak, melyek során rendszeresen találkoznak az olvasókkal. Kis csapat Bemutatta a maroknyi csapatot, amellyel hétrõl hétre dolgoznak azért, hogy a folyóirat megjelenjen, és eljusson a kis olvasókhoz. Köszönetet mondott Biró Rozália alpolgármesternek, Wagner Izabellának, az alpolgármester asszony munkatársának, Petõ Csilla parlamenti képviselõnek, Farkas Tünde tanfelügyelõnek, majd Tóth Ágnes nagyváradi költõt köszöntötte, akinek írásait rendszeresen közli a Szivárvány. Késõbb Tóth Ágnes el is mondta a Zireg-zörög címû versikét, amellyel a folyóiratban is találkozhatnak a gyerekek. A találkozó a gyerekek elõadásával folytatódott: felléptek többek között a szilágysomlyói Szederinda együttes tagjai, akik citerán játszottak, a szalárdi Kispitypangok, a margittai iskola tanulói s a nagyváradi George Coºbuc iskola IV. B osztályosai, akik nemzeti dalokat adtak elõ. Nagy sikere volt az aradi Csiszár Balázsnak, aki a Kormorán együttes Isten ujja címû számát adta elõ. Koncert A találkozó második felében Gryllus Vilmos szórakoztatta a gyerekeket megzenésített versekkel. Elhangzott többek között Kányádi Sándor Somvirág, valamint Alma, Alma, piros alma címû megzenésített verse, továbbá néhány dal a Biciklizõs, valamint a Maszkabál címû lemezekrõl. Neumann Andrea erdon.ro 2011. május 22.A tizenegy éves Posticumot ünnepeltékNagyvárad - Igényesen megszervezett színvonalas programmal ünnepelte a nagyváradi Posticum fennállásának évfordulóját. A keresztény ifjúsági és kulturális központ immár tizenegy éve fontos színpada a város mûvelõdési életének. Az elmúlt hétvégén gazdag programkínálattal ünnepelte fennállásának tizenegyedik évfordulóját a nagyváradi Posticum. Több százan ünnepeltek együtt a Nagyvárad mûvelõdési életében fontos szerepet betöltõ keresztény ifjúsági és kulturális központtal. Az ünnepi eseménysorozat péntek délután kezdõdött, amikor is a svájci támogatók jelenlétében átadták az új épületszárnyat. Tempfli József nyugalmazott megyés püspök áldotta meg a svájci Bauorden közhasznú szervezet támogatásával felépült vendégházat. Délután a dzsessz szerelmesei a Szakcsi Junior Trio koncertjét hallgathatták meg a Posticum elõtti füves területen. A kellemes, zöld környezetben felállított színpad elõtt sokan foglaltak helyet, hogy meghallgassák a magyar dzsessz jeles képviselõinek koncertjét. Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Balázs Elemér (dob), Lakatos Pecek Krisztián (nagybõgõ) ezúttal sem okozott csalódást az idõközben egyre gyarapodó közönségnek. A helyszínen tombolát lehetett vásárolni a koncert ideje alatt, a Posticum udvarán pedig italmérõ is üzemelt, ahol ingyen sörkolbásszal kínálták a résztvevõket. Az idõjárás megzavarta a koncertet, így a tombolahúzást a díszteremben tartották meg. Varázslatos dalok Szombat délelõtt az ünnepi program a harmadik alkalommal megszervezett Gyermekfesztivállal folytatódott. Tizenegy órától szikrázó napsütésben mutathatták be Tóth Ágnes váradi költõnõ megzenésített verseit tartalmazó Macskadomb címû lemezt. A költeményekbõl Trifán László varázslatos dalokat komponált, melyeket Kinda Péter (nagybõgõ), Bodor S. Mária (ének), Oláh Boglárka (hegedû), Fodor Karolina (furulya), Veres László (billentyû) valamint néhány iskolás közremûködésével adott elõ. A költõnõ néhány verset fel is olvasott. Megtudhattuk többek között azt is, hogy hol található a Macskadomb és miért így kapta ezt a címet a verseskötet. A lemez egyébként a Posticum támogatásával jelenhetett meg. Két kiadásban is meg lehetett vásárolni a helyszínen: az igényesebb díszkiadást - mely alig száz példányban jelent meg - 40 lejért, a külalakra szerényebbet pedig 10 lejért lehetett kapni. A Posticum recepciójánál a lemezt azok is megvásárolhatják, aki nem vettek részt a bemutató koncerten. Csernák Béla, a Posticum elnöke köszönte meg az elõadómûvészek közremûködését, majd Wagner Andrea programfelelõs az önkéntesek segítségével kihúzta a tombola nyerteseit. A fõdíj a Hobby Libri felajánlásával egy 50 lejes vásárlási utalvány volt. A továbbiakban a kézmûves mûhelyek kezdõdtek. Volt csuhézás, gyöngyfûzés, képeslapkészítés, papírcsík technika, ugyanakkor a gyerekek különbözõ ügyességi játékokon tehették magukat próbára. Népszerû volt a gyermekrendezvények elmaradhatatlan kiegészítõje, az arcfestés. A gyerekek arcára Buzási Andrea képzõmûvész pingált látványos állat- és mesefigurákat. 13 órától a Pastor Fido régi-zene együttes tagjai - Török Apollónia (fuvola), Gáti Sándor (oboa), Antal Sándor (brácsa), Garai Zsolt (csembaló) - tartottak hangszerbemutatóval egybekötött zenei foglalkozást. Az épület alagsorában mûködõ filmklubban Gáti-Gudor Boróka pedagógus mesefeldolgozásokkal szórakoztatta a gyerekeket. A foglalkozások hevében megszomjazó/megéhezõ gyerekek a teraszon ingyen bodzaszörpöt, süteményt és kolbászt kaptak. Ugyancsak a teraszon könyvvásárt is tartottak. A végül 15 óráig tartó Gyermekfesztiválon hozzávetõlegesen 130-140 gyermek vett részt, köztük a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által mûködtetett szalontai gyermekotthon lakói és a Szent László Speciális �?voda néhány óvodása is. A szervezõk munkáját tucatnyi önkéntes segítette. Egzotikus zenei csemege Szombat este a három napos rendezvénysorozat talán leginkább várt programpontja az Elsa Valle kubai énekesnõ fellépése volt, aki Winand Gáborral (szaxofon, fuvola, ének), Rozsnyói Péterrel (zongora), Orbán Györggyel (nagybõgõ) és Kõszegi Imrével (ütõhangszerek) állt színpadra. A koncertre nagyon sokan voltak kíváncsiak. A kezdési idõpontra teljesen benépesült a nézõtér, de folyamatosan érkeztek a koncert ideje alatt is a dzsesszrajongók. Akinek nem jutott ülõhely, az a földön foglalt helyet, és így hallgatta végig az igen élvezetes koncertet. Az énekesnõ közvetlenségével, tört magyarságával, szuggesztív elõadásmódjával pillanatok alatt meghódította a közönség tagjait. Hangja, énekstílusa egyszerre érzéki, melankolikus, és robbanékonyan improvizatív. Nagyváradon az Universo címû, legújabb albumból kaphattunk ízelítõt, melyet a helyszínen is meg lehetett vásárolni. A közönség többször is visszatapsolta az Elsa Valle y sus Hermanost. A szokásos tombolahúzás után egy hosszabb szünet következett, majd egy szvit erejéig Gyárfás István (gitár), Balázs Elemér (dob), Lakatos Pecek Krisztián (nagybõgõ), illetve Szakcsi Lakatos Béla (zongora) is a színpadra lépett. Azért csak egy szvit erejéig, mert az engedély 23 óráig tette lehetõvé a közterületen felszerelt színpadon a koncert megtartását. A Posticumban azonban szûkebb körben tovább folytatódott a rendezvény. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. május 24.Szakértõ: nehezíti az etnikai pártok helyzetét a kompromisszumkényszerAz etnikai pártok helyzetét nehezíti, hogy ha sikerül is megjelenniük a politikai palettán, mivel csak egy kisebbséget képviselnek, elszigeteltek, önállóan nem képesek a hatalom megszerzésére, ezért kompromisszumokra kényszerülnek - mondta Vizi Balázs nemzetközi jogász kedden Budapesten. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete által a közép-európai nemzeti, regionális és kisebbségi közösségekrõl tartott konferencián Vizi Balázs hangsúlyozta: ha az etnikai pártok eredményt akarnak elérni, engedményeket kell tenniük, például hatalomra csak egy koalíció részeként kerülhetnek. A nemzetközi jog alapján a kisebbségi jogok az emberi jogok védelmének részei - emelte ki. Emlékeztetett: az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is olvasható, hogy a kisebbségek politikai képviseletét biztosítani kell közvetlenül, szabadon választott képviselõkkel. A kisebbségek politikai képviselete fontos jog, a történelemben több ország azzal zárta ki a kisebbségeket a politikai jogokból, hogy nem adta meg tagjaiknak az állampolgárságot - idézte fel. Egy etnikai párt céljai lehetnek hatalmiak és társadalmiak - mutatott rá a nemzetközi jogász, az intézet munkatársa. Mint kifejtette, társadalmi cél lehet a törekvés az egyenjogúságra, a kisebbség életszínvonalának emelése vagy a kirekesztés elleni küzdelem. Vizi Balázs az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi fõbiztosának 1999-ben közzétett hat tematikus ajánlását elemezte, mivel ezek a meglévõ gyakorlatok és tapasztalatok alapján a kisebbségek hatékony részvételével is foglalkoznak. Az ajánlások szerint a kisebbségeknek a központi kormányzat szintjén is hallatni kell a hangjukat, regionális szinten pedig az önkormányzás lehetõséget kell megadni nekik - mutatott rá a szakértõ. Az ajánlások ugyanakkor azt is tartalmazzák: egyetlen államtól sem várható el, hogy kizárólagos képviseletet adjon a kisebbségeknek, de figyelembe kell venni az érdekeiket - mondta. Kitért arra is: az ajánlások szerint az etnikai pártokra természetesen van igény, de létük, mûködésük bizonyos esetekben etnikai konfliktusok kialakulásához vezethet. Hozzátette: a dokumentum inkább a politikai stabilitást helyezi elõtérbe. A nemzetközi jogász szerint az ajánlások azt a választási rendszert tartják ideálisnak, amely a kisebbségek legszélesebb rétegeinek képviseletét segíti. Vizi Balázs álláspontja szerint a pártok csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy biztosítsák a kisebbségek hatékony részvételét a politikában, legfeljebb segítik céljaik elérését. Tóth Ágnes, az intézet igazgatója köszöntõjében elmondta: hagyományos, évente megrendezett konferenciájukon ezúttal a közép-európai kisebbségek helyzetét elemzik, egyebek mellett kitérnek arra, hogy milyen válaszokat adnak a külsõ kihívásokra és milyen az alkalmazkodási készségük. MTI 2011. július 6.Színvonalas művészeti képzés a PKE-nAkkora sikert aratott az a debreceni kiállítás, amelyen a Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészet Tanszékének két oktatója is részt vett, hogy a szervezők július végéig meghosszabbították a nyitva tartását” – jelentette be Ujvárossy László tanszékvezető, aki maga is a kiállítók között van. A csoportos kiállítást a CEPEVIT elnevezésű, a MODEM-mel közös projekt keretében szervezték. Idén egyébként a PKE Képzőművészet Tanszékének hatodik tervezőgrafikus nemzedéke is sikeresen megvédte államvizsgáját. Az alapképzésen huszonheten nyertek képesítést, akik a tervezőgrafika hagyományos műfajai – könyvgrafika, plakátművészet, arculattervezés, fotóművészet – mellett a webdizájn, az interaktív könyv és animáció terén végzett kísérletekben és az ehhez kapcsolódó elméleti kutatásokban is jeleskedtek. Ez volt az utolsó olyan év, amikor monitorizálták az államvizsgát, az akkreditáció után ugyanis még három évig más egyetemekről érkező tanárokat is meg kellett hívni, a 9 tagú bizottság egyharmada Temesvárról, Kolozsvárról vagy a Nagyváradi Egyetemről jött. Ősztől megszűnik ez a gyakorlat. Örömteli hír, hogy több hallgató diplomamunkáját is szerződtették – mondta el Ujvárossy László. A könyvművészet területén, Kovács Klaudia munkája nyomán a nagyváradi Tóth Ágnes költőnőnek A néma erdő titka című mesejátékára született könyvterv. Bartha Dániel a kézdivásárhelyi Székely titok nevű pálinkafőzdének készített új, korszerű arculatot. Havlin Levente a PKE Képzőművészet Tanszékének felkérésére alkotott weboldalt, Deák Enikő az udvarhelyi Evolution9 esküvői fotószalon számára tervezett komplett dizájnt. Tóth Zoltán a nagyváradi SisiFashion divatcég brandjét alakította ki, Virág Magor pedig a sepsiszentgyörgyi Nagymama cukrászdának tervezett kereskedelmi reklámot. De voltak jól sikerült fikciók, rajzfilmek, vizuális művészeti kísérletek is, melyek a jövőben találhatnak gazdára, mint az András Bernadette Bruno Munari olasz formatervező, képzőművész hatására készített Wass Albert-mesekönyve, Ary Eszter saját verseit sok illusztrációval ellátó Tükörkép című könyvterve és Szabó Réka rendhagyó tipográfiával Madách Az ember tragédiája nyomán alkotott, képversszerű művészkönyve. A hallgatók készítettek mozgóképes kísérleteket, rajzfilmeket is, melyek közül a legsikerültebbek Berényi Zsófia mozgatott fotogramjai, Zoltáni Levente, Sátha Dénes, Péterffy Hunor rajzfilmjei. Ezekből az alkotásokból nyáron Szentendrén mutatnak be egy válogatást. Krónika (Kolozsvár) 2012. november 29.Az etnikai pártok szerepéről tartanak konferenciát Budapesten - Az etnikai alapú pártszerveződések meghatározó szerepét hangsúlyozták a külhoni magyar kisebbségek szempontjából az Etnikai pártok Kelet- és Nyugat-Európában címmel csütörtökön a fővárosban kezdődött konferencia résztvevői.Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a tanácskozás nyitónapján arról beszélt, hogy a kisebbségi nemzetépítés egyenlő az identitásépítéssel, és amíg nem valósul meg autonómia, addig az etnikai pártok töltik pártok be ezt a szerepet. Politikai pártbeli funkciójuk mellett fontos szerepet vállalnak a kisebbségi társadalom megszervezésében - mutatott rá. Az anyaország támogatja az etnikai pártokat - rögzítette az intézet vezetője, hozzátéve: ezek a tömörülések részt vesznek a nemzetpolitikai döntéshozatalban is, így többek között a Magyar Állandó Értekezlet munkájában vagy a külhoni magyarságot segítő programokban. Egyidejűleg küzdenek is az anyaországi forrásokért - jegyezte meg. Előadásában kitért arra is, hogy a nacionalizmusra semleges fogalomként tekint, ami a társadalmi átalakulás nem szándékos következményeként jött létre. Tévesnek nevezte azt a szemléletet, hogy a nacionalizmus a rendszerváltáskor jött volna létre, az mindig is jelen volt - állapította meg. Tóth Ágnes, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kiemelte: a kisebbségi politikai elitcsoportok kiválasztásában, a számukra kedvező döntések meghozatalában, a szükséges források megszerzésében, elosztásában, és az összetartó közösségek megszervezésében meghatározó szerepe lehet az etnikai alapú pártszerveződéseknek. Salat Levente professzor az etnikai pártok és a politikai mobilizáció témakörét járta körül. A Babes-Bolyai Egyetem oktatója kiemelte: az etnikai típusú mobilizáció nemcsak destabilizálni, hanem stabilizálni is képes, és ez a nemzetállamoknál természetes folyamatnak tekinthető. Az etnikai pártok meghatározásához legalább nyolc kritériumra van ehhez szükség - mondta a professzor. Ezek között említette az etnikailag azonosítható szavazóbázist, a begyűjtött szavazatok etnikai összetételét, a megnevezést és a politikai versenyben elérhető eredményeket. Megjegyezte: Európában 554, Afrikában 215, Latin-Amerikában 143 etnikai párt létezik. Szarka László történész, egyetemi docens kiemelte: a nyelvhasználat, az oktatás és kulturális jogok tekintetében történtek ugyan pozitív elmozdulások, de a romániai és szlovákiai etnopolitikai modell ezzel együtt is "képlékeny maradt". A felvidéki Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja szerint a kisebbségi autonómia 1990-től alapvető feladatként jelenik meg, ugyanakkor napirenden tartása "hullámzó intenzitású". Kitért arra, hogy a Vajdaságban sikerült megteremteni azt a minimális konszenzust, amelynek alapján a többségi nemzet hajlandó volt a kollektív jogok önkormányzati modelljét biztosítani, és hozzájárult a kulturális autonómia megvalósulásához. Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének sikerült egy "masszív magyar konszenzust" biztosítania a törekvések mögé - rögzítette, hozzátéve: a modell minden kritika ellenére működőképesnek bizonyult. Romániában az RMDSZ kezdettől fogva megjeleníti autonómiaigényét, de a romániai magyar diskurzusban 2003 óta inkább a belső konfliktusok, hasadások mentén jelenik meg ez a kérdés. Ha az autonómia csak "a belmagyar vitában nyer értelmet", akkor a többségi társadalom részéről sem várható fordulat - mutatott rá, kiemelve: különösen igaz volt ez a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjára. Hozzátette: Berényi Józsefnél, az immár Magyar Közösség Pártja jelenlegi elnökénél megjelent a válságkezelés eszközeként is az autonómia gondolata. A tanácskozás pénteken folytatódik, felszólal Németh Zsolt külügyi államtitkár és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, valamint spanyolországi és dél-tiroli szakértők mondják el álláspontjukat. (MTI) 2012. december 19.Papp Z. Attila az MTA kisebbségkutató intézetének új igazgatójaA Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának (MTA TK) főigazgatója, Körösényi András december 18-án kinevezte a központ új intézetigazgatóit. A kutatóközpont honlapján közzétett rövid közleményben az áll, 2013. január 1.-2015. december 31. között az MTA TK Jogtudományi Intézetet Jakab András, az MTA TK Szociológiai Intézetet Janky Béla, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetet Papp Z. Attila vezeti. Az intézet korábbi igazgatója Tóth Ágnes történész volt. Papp Z. Attila szociológus, oktatáskutató, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete tudományos munkatársa. Kutatási területei: oktatási rendszerek, oktatáspolitikák, romák iskolai integrációja, romániai magyar sajtónyilvánosság, amerikai magyarság szervezeti élete. Transindex.ro 2013. január 21.A székely zászló kitűzését kéri a polgármesterektől Tamás SándorTamás Sándor, Kovászna megye elnöke arra kérte a Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely körül elhelyezkedő települések polgármestereit, hogy valamennyi településen tűzzék ki a polgármesteri hivatal homlokzatára a székely zászlót. Tamás Sándor - aki egyben az RMDSZ megyei szervezetét is vezeti - elmondta: e gesztussal a polgármesterek szolidaritást vállalhatnak azokkal az elöljárókkal, akik ellen a megye prefektusa pert indított a zászló kitűzése miatt. „Azért kértem ezt a polgármesterektől, mert a Székelyföld iránti elkötelezettség a szívünkben van” - jelentette ki Tamás Sándor. A jogász végzettségű elnök ezúttal is nyomatékosította, hogy a zászló egy nemzeti közösség szimbóluma, és annak kitűzése - megítélése szerint - nem ütközik törvénybe. Mint ismeretes, a kék alapon hosszanti aranysávot, valamint holdat és csillagot ábrázoló székely zászlót a megye több polgármesteri hivatalának a homlokzatára is kitűzték már; ott lobog a sepsiszentgyörgyi városházán és a Kovászna Megyei Tanács épületén is. A Kovászna megyei törvényszék azonban tavaly novemberben elfogadta Codrin Munteanu prefektus keresetét, és törvénytelennek ítélte, hogy Uzon község polgármesteri hivatalának homlokzatára kitűzték a székely lobogót. Az igazságszolgáltatási fórum alapfokú döntésével jóváhagyta Munteanu keresetét, és elrendelte, hogy a lobogót el kell távolítani, mivel a törvény szerint csak az ország és az EU zászlóját lehet kitűzni a közhivatalok homlokzatára. Ráduly István, Uzon polgármestere akkor lapunknak úgy nyilatkozott, a törvény csak azt írja elő, hogy ki kell tűzni Románia és az EU zászlóját, más jelképek használatát azonban nem szabályozza, tehát nem is tiltja. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a kereset benyújtása után nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a székely szimbólumok ellen harcot hirdető prefektust. Az RMDSZ-es elöljáró felháborítónak tartotta a kereset szövegét, amelyben a prefektus kisbetűvel írta a Székelyföld nevét, a székely jelképet pedig egy futballklub zászlajához hasonlította. A kormánybiztos úgy fogalmazott: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött zászló egy nem létező entitást szimbolizál, és éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára azért, mert a polgármester vagy a tanácsosok kedvelik azt. November 8-án az RMDSZ zászlós tüntetést szervezett a sepsiszentgyörgyi prefektúra előtt, mintegy kétezren vonultak fel székely zászlókkal a székely jelképek védelmében. Ünnep a magyar kultúra szellemében Erdély- és Partium-szerte megemlékeznek a magyar kultúra napjáról holnap, egyes településeken már elkezdődtek a rendezvények, néhol többnapos rendezvénysorozat várja az érdeklődőket. Amint arról már korábban beszámoltunk, Bihar, Szatmár, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna megyében, valamint Bukarestben is ünneplik a napokban a magyar kultúrát. A jeles napról 1989 óta emlékeznek meg január 22-én, kézirata tanúsága szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Közös ünneplés Váradon és Berettyóújfaluban Nagyvárad tizenharmadik alkalommal ünnepli a jeles évfordulót többnapos rendezvénysorozattal a magyarországi Berettyóújfaluval közösen. Ma délután A közösségi művelődés – a nemzet megmaradása címmel tartanak fórumot – a vitaindítót dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész tartja, részt vesznek váradi és magyarországi meghívottak. Délután Meleg Vilmos színművész József Attila-műsorát tekinthetik meg az érdeklődők az Ady Endre Gimnáziumban Kiáltás Istenhez címmel. Holnap, a magyar kultúra napján nyílik meg a világban élő román és magyar fotóművészek 7. nemzetközi szalonja az Euro Foto Art Galériában, a Szacsvay Imre Általános Iskolában pedig két író-olvasó találkozóra kerül sor: az elemi osztályosok Tóth Ágnes költővel, a nagyobbak pedig Markó Bélával beszélgethetnek. Délután a kolozsvári Koinónia Kiadó mutatja be négy könyvét a Szigligeti Színházban, majd a Nagyvárad Táncegyüttes Fekete Sáfrán című produkciójára kerül sor, amely a Magyar Kultúráért díjak és az idén alapított Jakobovits Miklós-díj átadását követi. Szerdán, január 23-án a Bunyitay Vincze Könyvtár a Szemfüles ifjúsági folyóirat író-olvasó találkozójának ad otthont, majd a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület jubileumi kiállítására kerül sor a Tibor Ernő-galériában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh ugyanakkor saját rendezvényt is szervez a magyar kultúra napján: a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban dr. Pomogáts Béla és más jeles előadók tartanak irodalmi estet, majd Demény Balázs zongoraművész szólóestjére kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Dsida és Arany a színpadon A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata holnap 18 órától ismét műsorára tűzi a nagy sikerrel játszott „....nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak...” című Dsida Jenő pódiumestet. A produkcióban vendégművészként újra láthatja a közönség Bogdán Zsolt Jászai- és kétszeres UNITER-díjas érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészét, Csutak Réka szintén kolozsvári színművészt, valamint Kovács Éva Poór Lili-díjas színművészt. Nagyszabású eseménysorozattal készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyar kultúra napjára, holnap 14 órától látható a budapesti színház- és filmművészeti egyetem negyedéves fizikai színházi rendező-koreográfus osztályának előadásában Arany János klasszikusa, a Toldi. Az előadást beszélgetés követi, 18 órától pedig a Peer Gynt című előadást láthatja a nagyérdemű. A Toldit Horváth Csaba rendező-koreográfus osztálya adja elő. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc a szöveg szerves részévé válik. Az igazi kihívást az jelentette, hogy hogyan tudunk egy klasszikus, veretes művet megszólaltatni a kortárs színház nyelvén, mondta el Horváth Csaba. A rendező-koreográfus 2005-ben Budapesten hozta létre saját társulatát Forte néven. A klasszikus és modern szövegekkel egyaránt foglalkozó társulat, a kortárs tánc és a prózai színház elemeit ötvöző formanyelvvel kísérletezik. Ez a kifejezési mód azóta „fizikai színház” néven vált ismertté. Az egyedülálló világot megteremtő zenét Dresch Mihály, a budapesti dzsesszzenei élet kimagasló szaxofonművésze szerezte. A Csíki Játékszín a jeles nap alkalmából az Isten pénze című kortárs magyar musicalt tűzte műsorára. Az előadás 17 órakor kezdődik, a musicalt 2012 decemberében mutatta be a társulat Charles Dickens születésének 200. évfordulóján, Dickens Karácsonyi ének című kisregénye alapján a musical szövegkönyvét Müller Péter írta. A mű zeneszerzője Tolcsvay László, dalszövegírója Müller Péter Sziámi, rendezője Somogyi Szilárd. Könyvbemutatókkal ünnepli a Kriza János Néprajzi Társaság a magyar kultúra napját. Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötetét Szenik Ilona méltatja, a György V. Imola, Keszeg Vilmos és Tekei Erika szerkesztette Kriza János Néprajzi Társaság évkönyvét Czégényi Dóra mutatja be. A rendezvényre január 23-án 18 órától kerül sor a társaság székhelyén, Kolozsváron az est házigazdája Jakab Albert Zsolt. Díjaznak a Gyergyói-medencében A Hargita Megyei Tanács és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ a gyergyói-medencei települések önkormányzataival, kulturális intézményeivel és civil szervezeteivel közösen ünnepli a magyar kultúra napját. Az önkormányzatok és a kulturális intézmények képviselőjéből álló kuratórium a javaslatok alapján dönt arról, hogy idén a Gyergyói-medencéből ki kapja meg az öt évvel ezelőtt alapított Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Újdonság, hogy a medence minden iskolájának 2-3 diákja is elismerésben részesül, akik iskolán kívüli tevékenységük révén hathatósan hozzájárultak a kulturális élethez. Mindkét elismerést a holnapi gálaesten adják át a szervezők a gyergyószentmiklósi művelődési központ színháztermében 18 órakor. A Hargita Megyei Tanács kulturális alintézményeivel karöltve január 17–31. között a megye számos településén kiállításokat, könyvbemutatókat, hangversenyeket és tematikus előadásokat szervez. A Hon a hazában elnevezésű rendezvénysorozatba bekapcsolódtak Hargita megye kulturális intézményei. A Hargita Megyei Művészeti Népiskola kamarazenekarának hangversenyét holnap 18 órától tartják a gyergyóalfalvi művelődési házban. A szerzők jelenlétében mutatják be Ferencz Imre Madárkirakat, Kozma Mária Régiségek Gyergyóból, Kristó Tibor Kárász Karcsi, a csalihal című kötetét január 24-én Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson január 25-én. Krónika (Kolozsvár), 2013. november 12.Kisebbségkutató intézet: másfélszeresére nőtt a magyarországi nemzetiségek létszáma- Tíz év alatt csaknem másfélszeresére nőtt a 13 magyarországi nemzetiség összlétszáma, 440 ezerről 640 ezerre - ismertette a népszámlálási adatokat Tóth Ágnes kutató az Akadémia kisebbségkutató intézetében tartott előadásán kedden Budapesten. Egyes kis nemzetiségeknél, mint például a bolgár vagy örmény, még nagyobb arányú a növekedés, miközben a legnagyobb, az összes magyarországi nemzetiség felét kitevő cigányság létszáma is mintegy másfélszeresére, 206 ezerről 316 ezerre emelkedett - derült ki a 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatainak egybevetéséből a kutató szerint. Az arányok eltolódása részben azzal függ össze, hogy a magyarság létszáma évtizedek óta csökken, részben pedig azzal, hogy a korábbi népszámlálásoktól eltérően immár többféle nemzeti identitást is igyekeznek feltárni a kérdőívek, így például, hogy a kötődés anyanyelvi vagy a családi, baráti körben beszélt nyelv használatához kapcsolódik - mondta a szakember. A románság több mint kétszeresére növekedése jelentős mértékben a bevándorlás következménye, a mintegy 36 ezer hazai románból több mint 10 ezer román állampolgárságú. Az iskolázottságot tekintve elmondható, hogy a cigányság körében csökken a 8 általánossal sem rendelkezők száma, és nő a 8 általánost elvégző, valamint az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek aránya. Ugyanakkor a szakember hozzátette, hogy az indulóértékek nagyon alacsonyak, ezért a kedvezőtlen arányok a jelenlegi ütemű javulás mellett még évtizedekig fennállhatnak. Vékás János kutató szerint a nemzetiségek növekvő arányában megjelenik a disszimiláció - a többségi nemzettől megkülönböztetés - jelensége. Megfigyelhető, hogy azok körében is nőtt a valamilyen értelemben nemzetiséginek tekinthetők száma, akik tíz éve még egyértelműen magyarnak vallották magukat. A szakember megjegyezte, mindennek hátterében meghúzódhat az is, hogy válságos helyzetekben megnő az igény a gyökerekhez visszatérésre egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Vékás János megjegyezte, ha azt kérdezik tőlük, mégis hányan vannak egyik vagy másik nemzetiségből Magyarországon, akkor erre ő azt kérdezi milyen vonatkozásban és milyen mértékig. A kizárólagos, fekete-fehér kategóriák egy olyan hatalmi megközelítést jeleznek, amely számára az a fontos, "mekkora a nyája". A szakember szólt arról is, hogy nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magasnak tekinthető a nemzetiségi kérdésekre a válaszadást megtagadók száma, 2011-ben mintegy másfél millióan voltak. Vékás János a cigányság korfáját tragikusnak minősítette, mint mondta, alig vannak 50 évesnél idősebbek. Ez egyes afrikai népcsoportokra jellemző, és Európában katasztrofálisnak tekinthető. Ezt a megállapítást többen túlzónak tekintették az előadást követő szakmai vitában, ahol az is felvetődött, hogy a népszavazáson feltett kérdések jelentősen változtak az elmúlt évtizedekben, így nem biztos, hogy a statisztikai adatokból kiolvasható tendenciák valóságos társadalmi folyamatokat jeleznek. Kiss Tamás kolozsvári kutató szerint tudományos szempontból meglehetősen problematikusak a két népszámlálás összehasonlításából levont következtetések. A többes kötődés lehet, hogy "trendi, pc" - azaz politikailag korrekt -, de kevés köze van a társadalmi valósághoz. A szakember kifogásolta, hogy "megcsappant az eltökéltség a lakosság egymást kizáró népcsoportok szerinti kategorizálása iránt", ami igaz, hogy bizonyos mértékig homogenizáló volt, ugyanakkor a valósághoz közelebbi képet adott a nemzetiségi viszonyokról. "Magyarország lényegében kulturálisan homogén" - szögezte le az erdélyi kutató a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Kisebbségkutató Intézetében. Kapitány Balázs, a KSH kutatója szerint az újszerű megközelítések célja az lehetett, hogy közelítsenek az adatok a valóságos helyzethez, és minél több kisebbségit - elsősorban romát - "fogjon meg" a kutatás, de ez a törekvés bizonyos pontokon túllőtt a célon. Voltak szakemberek, akik egyenesen azt fogalmazták meg, hogy több egymást követő népszámlálás adatai gyakorlatilag egybevethetetlenek, mert olyan jelentős az eltérés a kérdőívek között. A népszámlálás részletes adatai a KSH honlapján bárki számára elérhetőek. (MTI) 2013. november 13.Korhatáros kiadvány és más ínyencségek a váradi KönyvmaratononNagyváradon csütörtökön kezdődik és szombaton ér végét az ötödik alkalommal megszervezett Könyvmaraton. A három nap alatt bemutatnak majd verses- és esszékötetet, emlékiratot, novellákat. Emellett pénteken este a váradi Szigligeti Színház művészei előadják Tasnádi-Sáhy Péter Kistotál című színművét, szombaton délelőtt pedig a váradi közönség előtt már ismert Kocsis Csaba tárlatát láthatják az érdeklődők, amelyet írók portréiból állított össze. A Könyvmaratont csütörtökön 17.30 órától nyitják meg a Szilágyi Dezső (Moscovei) utcai Silent kávézóban, aznap többek között Kinde Annamára új, Húzódhatsz közelebb című verseskötetét, valamint Darvay Nagy Adrienne és Demény Péter könyveit is bemutatják. Pénteken Varga Melinda Űrezüst című kötetének bemutatójával kezdődik a program, és lesz korhatáros könyv is, Miklóssi Szabó István Purgatórium című kötetét 16 éven felülieknek ajánlják a szervezők. Szombaton egyebek mellett Péter I. Zoltán Főúr, fizetek! – Nagyváradi kávéházak a Monarchia korában című kötetét ismerheti meg a közönség, majd a díjkiosztás után Fábián Enikő színművész Lola Blau-dalok című előadásával zárul az V. Könyvmaraton. 2013. November 14., csütörtök – Silent Café (Moszkva utca, Sonnenfeld Palota) 17.30: Megnyitó 18.00: Sike Lajos: A lopakodó riporter (memoár) 18.30: Kinde Annamária: Húzódhatsz közelebb (versek) 18.45: Boér Péter Pál: Engedélykérés (novellák) 19.15: Karácsony Benő: Pjotruska (regény) 19.30: Darvay Nagy Adrienne: Ki vagy? – Hamlet a Claudiusok korában (színház) 20.00: Demény Péter: A lélek trolija (esszék) November 15., péntek – Silent Café 18.00: Varga Melinda: Űrezüst (versek) 18.45: Szűcs László: Gazoskönyv (publicisztika) 19.30: Miklóssi Szabó István: Purgatórium (16 éven felülieknek!) 20.15: Kistotál – Tasnádi-Sáhy Péter egyfelvonásos színműve Játékmester: Dimény Levente Játsszák: a Szigligeti Társulat művészei November 16., szombat – Eurofoto-Art Galéria (December 1./Nagyvásár tér 12.) 11.00: Kocsis Csaba – Íróportrék (fotókiállítás) November 16., szombat – Silent Café 11.30: Maraton Café November 16., szombat – Bábszínház (Fekete-Sas Palota) 15.00: Tóth Ágnes–Kovács Klaudia: Macskadombi versek Közreműködik: Stéfán Bodor Mária és Trifán László 18.00: Balázs Imre József: Hadikórház a város szélén (esszék, publicisztikák) 18.30: Gittai István: Csordultig lebegéssel (versek) 19.15: Péter I. Zoltán: Főúr, fizetek! – Nagyváradi kávéházak a Monarchia korában 20.00: Zárszó, díjkiosztás 20.15: Lola Blau dalok – Fábián Enikő előadása, közreműködik: Ari Nagy Sándor A könyvbemutatókon közreműködnek: Firtos Edit és Mátyás Zsolt Imre színművészek, továbbá Demény Péter, Parászka Boróka, Szilágyi Aladár, Simon Judit és Szűcs László. Fried Noémi Lujza Maszol.ro 2014. január 28.Életben tartani a magyar kultúrátA magyar kultúra napjához (január 22.) legközelebb eső vasárnapon, vagyis tegnap délelőtt kulturális rendezvénnyel kapcsolták össze a délelőtti istentiszteletet a nagyvárad-rogériuszi református gyülekezetben. Kerekes József, a gyülekezet parókus lelkésze az igehirdetés előtt röviden szólt arról, hogy a magyar közösség jövője csak akkor biztosított, ha kulturális értékeinket meg tudjuk tartani a jövő generációinak. A lelkipásztor köszöntötte az istentiszteletre, illetve a kulturális programra érkezett vendégeket, így többek között Bába Szilviát, a Budapesti Duna-palota kulturális felelősét, Derzsi Ákos könyvkiadót, Szűcs László és Gittai István irodalmárokat, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Az istentiszteleten elhangzó prédikációban a lelkész rámutatott a közösség fontosságára, a szeretet egybetartó erejére. Kedves, felemelő momentum volt egy keresztelő is, melyre az istentisztelet elején került sor, majd a gyülekezet lelkésze bemutatta a közösségnek a legifjabb tagot, a tegnap keresztelt Alexandra Zoét. A rogériuszi gyülekezet énekkarának szolgálata emelte az esemény színvonalát. Az igehirdetés után következett a kulturális program. Elsőként Bába Szilvia mondta el köszöntőbeszédét. A magyarországi vendég örömét fejezte ki amiatt, hogy Nagyváradon beszélhet a magyar kultúra fontosságáról, hangsúlyozva, hogy a „kelet Párizsának” is nevezett Váradon milyen jelentős múltja van mind az irodalomnak, mind a többi művészeti ágnak. Azok a kulturális értékek, melyeket minden magyar ismer, legalábbis ismernie illik és kell is, hatalmas erővel tartják össze a nemzetet, s ez segít a megmaradásban mindenhol, ahol magyarok élnek. A találkozón több kötetet is ismertettek. Derzsi Ákos könyvkiadó Murádin Jenő Udvardy Ignác című kötetéről beszélt. Udvardy Ignác (1877–1961) ugyanis egy olyan alakja a váradi művészetnek, akit méltatlanul felejtettek el az utóbbi időben, s ezt szeretnék jóvátenni azok, akik az életét bemutató kötetet most megjelentették. Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője a kortárs váradi irodalom legújabb kiadványaiból mutatott be párat. Tóth Ágnes gyermekverseinek gyűjteménye (Macskadombi versek), a pár hete elhunyt Kinde Annamária utolsó verskötete (Húzódhatsz közelebb), az ismert helytörténész, Péter I. Zoltán legújabb sikerkönyve, a monarchia korabeli váradi kávéházi életébe betekintést engedő Főúr, fizetek!, című tanulmánykötete, illetve Gittai István, Utu Rea című verseskönyve és a Csordultig lebegésselcímű rövidpróza-kötete került ismertetésre. Gittai István kis ízelítőként fel is olvasott műveiből a rendezvényen. A bemutatott köteteket a helyszínen meg lehetett vásárolni. Reggeli Újság (Nagyvárad), 2014. június 18.Történetek a MacskadombrólOlvassatok minél több verset, könyvet, mert nagyon szép a magyar nyelv, játékos, humoros. Aztán tanuljatok meg nagyon helyesen írni, mert az anyanyelvünk az egyetlen vagyonunk – biztatta kis hallgatóit Tóth Ágnes nagyváradi író Csíkszeredában. A nagy érdeklődésre való tekintettel két író-olvasó találkozót is tartottak kedden délelőtt a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Tóth Ágnes Macskadombi versek című új gyermekkönyvét és gyermekdalos zenealbumát mutatta be a gyerekeknek, Nagy-György Erika gyermekkönyvtáros gitárkísérettel működött közre. Tóth Ágnesnek ez a hatodik gyermekkönyve, verseit gyerekeinek kezdte írni. A most bemutatott kötet tavaly jelent meg Kovács Klaudia illusztrációival. A verseket Trifán László zenésítette meg, így született egy gyermekdalos CD is. A kötetben 108 gyerekvers található különböző kategóriákban: színekről, évszakokról, az ünnepekről, a hétköznapokról, az emberi butaságról, Nagyvárad jellegzetességeiről, kerti növényekről, a gyerekek gondolatairól, az őket körülvevő világról szólnak a versek. A címben szereplő Macskadomb egy létező hely Nagyváradon – mondta el a szerző. „A tövében nőttem fel, télen sokat szánkóztam rajta, nyáron sok bodzavirágot szedtem ott. De úgy látom, hogy bármit írok, mindenhová beleillik. Írhatom a verset Váradon, és ugyanúgy fogják a kolozsvári gyerekek szeretni, mint a máramarosiak vagy a csíki gyerekek, mert közel áll a szívükhöz. Mindenütt van egy patak, egy folyó vagy egy domb. Ami a gyerekekkel megtörténhet a családban vagy az iskolában, a környezetében, azt én megírom, és akkor a gyerek úgy érzi, hogy hozzá, róla íródott. A gyerekközönség nagyon hálás, nagy a befogadóképességük, és egy olyan embernek, akinek a lelke megmaradt gyermekinek, mert nagyon szép gyermekkora volt, mint nekem, annak nagyon könnyű kommunikálni velük. A gyermekverseimet a fiamnak, a lányomnak írtam, később pedig az unokámnak. Rengeteg kreatív rajza volt, és azokra írtam verseket. Aztán meg mindenről eszébe jut az ember lányának valami, és mindig mindenről írok valamit” – mesélte portálunknak Tóth Ágnes. Az interaktív találkozó végén a gyerekek közösen énekelték el a szerző egyik alkotását. „Nagyon nagy öröm, amikor a gyerekek ilyen szeretettel fogadnak, feltöltődöm, új inspirációk születnek, úgy érzem, hogy nem hiába írok. Nagyon nehéz gyerekeknek írni, mert nem szabad nekik gügyeséget, butaságot írni, egy rím kedvéért sem szabad bugyuta dolgokat papírra vetni. Meg kell fogni azt, ami őket érdekli, és aki sokat van gyerekek között, az már tudja. Nehéz a gyerekeknek írni, viszont jó, mert hálásak” – véli. Tóth Ágnes, aki korábban televíziós tudósítóként, szerkesztőként, újságíróként és riporterként dolgozott, délután a felnőtteknek mutatta be Az út elvisz valahová című novellagyűjteményét és a Pokol az emeleten című publicisztikai regényét. A szerzővel Csúcs Mária televíziós újságíró beszélgetett. Péter Beáta. Székelyhon.ro 2015. október 2.Megőrizni a létörömötOktóber 1 az idősek világnapja mindig is piros betűs ünnepet jelentett a Caritas Catolica intézményeinek életében. Az idősotthonok gondozói és a szervezet vezetősége az idén is megragadták az alkalmat arra, hogy néhány apró figyelmességgel kinyilvánítsák tiszteletüket és nagyrabecsülésüket a szépkorúak iránt. Az jeles ünnepet megelőző reggelen Rajna József Caritas-elnök és Németh László atya hálaadó szentmisével adóztak az ezüsthajú generációnak a nagyváradi Szent Márton Idősotthon kápolnájában. „Nagy dolog, hogy megértük ezt a kort. Persze az öregségnek megvannak a maga gyötrelmei: itt fáj, ott fáj, és néha betegeskedünk. De sohasem szabad elveszítsük a lét örömét. Tudnunk kell örülni a napsütésnek, a madaraknak. Hálásnak kell lennünk minden napért, ami megadatik nekünk” – hangsúlyozta prédikációja során Németh László atya, aki maga is az otthon rendszeres lakója. A hálaadó szentmisét követően gondozók és bentlakók az intézmény nappalijába vonultak át, ahol zeneszó és eszem-iszom várta a szépkorúakat. Az ünnepség kezdetén Bőr Gyöngyi, a Szent Márton Idősotthon vezetője köszöntötte az ünnepelteket, akik egy-egy szál szegfűt is kaptak, majd a lakók részéről Tóth Ágnes mondott köszönetet az ápolók és a személyzet odaadó gondoskodásáért. A mulatsághoz az otthon egyik lakója, Serdült Sanyi bácsi szolgáltatta a talpalávalót, aki mindenkit elkápráztatott szájharmonika-játékával. Az ENSZ közgyűlése 1990-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Ezen a napon világszerte különböző rendezvényekkel adóznak a társadalom egyre nagyobb hányadát kitevő, hatvan éven felüli korosztálynak, ugyanakkor felhívják a közvélemény figyelmét az időskorral kapcsolatos problémákra. Szombati-Gille Tamás Reggeli Újság (Nagyvárad) 2016. január 13.Várad folyóirat: író-olvasó találkozók, novellapályázatA Várad kulturális folyóirat megvalósításairól, közös tervekről számolt be Szűcs László főszerkesztő, Balogh Andrea, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa és Tasnádi-Sáhy Péter szerkesztő. Megjelent mind a Várad folyóirat, mind a Biharország havilap tizenkettedik száma, és megszervezték mind a tíz tervezett Törzsasztal-estet a Várad kulturális folyóirat égisze alatt, mondta el Szűcs László főszerkesztő a keddi sajtótájékoztatón. A Törzsasztal rendezvények során Cserna-Szabó András, Kántor Lajos, Kun Árpád, Sándor Iván, a Varadinum keretében Szabó T. Anna, majd Tompa Gábor, Spiró György, Boldizsár Ildikó, Kerékgyártó István, Szijj Ferenc találkozott a közönséggel, most pénteken pedig Györe Balázs magyarországi költővel, íróval találkozhatnak az érdeklődők. Visszatérők Ami pedig a többi idei meghívottat illeti: február 12-én Térey János, március 15-én Tóth Krisztina, április 15-én Csaplár Vilmos, egy nappal később pedig, a Varadinum keretében Darvasi László látogat majd Váradra. Május 15-én a Gács Anna – Csuhai István házaspár lesz a Törzsasztal vendége, június 10-én pedig Schein Gábort látják vendégül. A meghívottak közül többen visszatérő vendégek, mások pedig – mint például Tóth Krisztina és Schein Gábor a Törzsasztal közönségének kérésére jön el. Amint Szűcs László megjegyezte, különösen az ismert írók esetében jó előre meg kell beszélniük a programot, s ezt rendszerint idejében közzé is teszik, hogy elkerüljék a párhuzamos rendezvényeket – de ezt mégsem valósul meg mindig. A Varadinum rendezvénysorozaton is aktívan vettek részt – megemlítette többek között a Biharvármegye-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve megjelentetését, Makk Károly filmrendező váradi találkozóinak megszervezését, Szabó T. Anna költő, műfordító meghívását, találkozását a gyerekekkel a Varadinum keretén belül. Kifutópálya lehet Nagy érdeklődés kísérte a Könyvmaratont is, melyen belül egyebek mellett két saját kiadású könyvet is bemutattak – Fábián Sándor verseskötetét és Tóth Ágnes gyermekvers-kötetét. Két pályázatuk is volt, a Tudomány kertje keretén belül tanulmányokat jelentettek meg a Várad folyóiratban, ezenkívül megszervezték a Tabéry Géza novellapályázatot, melyre sokan jelentkeztek, s melyet az idén is folytatnak. Ezzel kapcsolatban Balogh Andrea, a Partiumi Keresztény Egyetem magyar nyelv és irodalomtudomány tanszékének adjunktusa elmondta: az idén a novellapályázat címe Történet, töredék, ének, s számítanak rá, hogy minél többen bekapcsolódnak, szeretnék, ha egy olyan fórummá válna ez a rendezvény, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat. Szűcs László hozzátette: nagy sikerélményt nyújthat a fiataloknak, akár kifutópálya is lehet egyik másik szerző számára. A későbbiek folyamán egy esszépályázatot is meghirdetnek majd, tette hozzá. Megújult a biharmegye.ro weboldal, s idei terveik közé tartozik a nagyvárad.ro portál vonzó kulturális portállá való átalakítása. Folytatni szeretnék a Biharország estek megszervezését Berettyóújfaluban. Szűcs László személyi veszteségeikről is szólt: elhunyt Barabás Zoltán költő, a folyóirat egyik alapítótagja, Anamaria Pop műfordító, Lászlóffy Csaba kolozsvári költő, valamint Tuduka Oszkár, aki első sorban a Biharországban közölt. Élő Várad Tasnádi-Sáhy Péter, a Várad folyóirat irodalmi szerkesztője egy új rendezvénysorozatról számolt be, ennek első eseményét február 5-re tervezik. Az Élő Várad című rendezvény során első sorban pályájuk elején lévő, fiatal, kevéssé ismert váradi szerzők részvételével szeretnének közönségtalálkozókat szervezni, „hogy kiderüljön, az alkotó szemszögéből milyen lehet Váradon létezni, alkotni, milyen lehetőségek léteznek az irodalom e rejtett centrumában. Mert ugyan az irodalom, a művészet oszthatatlanul és egyetemesen emberi, mi ebben az univerzalitásban letűzzük a zászlót és ezt Váradon tűzzük le” – mondta a szerkesztő. A meghívottak között jelenleg Kemenes Henriette, Ozsváth Zsuzsi, Mihók Tamás, Mátyás Zsolt szerepel. „Szeretnénk bevezetni a társadalomba az első bálozókat” – jelentette ki Tasnádi-Sáhy Péter. Neumann Andrea. erdon.ro 2016. január 14.Élő lapbemutatót is terveznek a Várad szerkesztőiGazdag évet tudhat maga mögött a Várad kulturális folyóirat, számolt be Szűcs László szerkesztő. Mind a Várad, mind a Biharország 12-12 száma megjelent (utóbbi weboldala már megújult, előbbiének átalakítását szintén tavaszra tervezik), szerveztek Berettyóújfaluban Biharország-esteket és tíz Törzsasztal-estet tartottak. Ezek egyébként idén is folytatódnak, január 15-én, pénteken Györe Balázs a meghívott, február 12-én Térey Jánost, március 5-én Tóth Krisztinát várják a váradi Törzsasztalhoz. Április 15-én Csaplár Vilmos lesz a Törzsasztal vendége, májusban, a Varadinum idején Darvasi László jön a rendezvényre, ugyancsak májusban, 15-én Gács Anna (a Törzsasztal társszervezőjének, a Szépírók Társaságának az elnöke) és Csuhai István, június 10-én pedig Schein Gábor látható-hallható Nagyváradon. A tavalyi Varadinum alatt Makk Károly estjét, illetve a Szabó T. Annával való találkozást szervezték meg, megrendezték a Könyvmaratont, melyen két saját kiadvánnyal, Fábián Sándor válogatott verseivel, illetve Tóth Ágnes gyermekverseivel jelentkeztek. A Holnapfeszt elmaradását sajnálja, mondta Szűcs László, de idén ismét megszerveznék ezt a fesztivált is. Terveik között szerepel továbbra is a Kinde Annamáriáról elnevezett díj megalapítása, azonban nem szeretnének egy átlagos díjat alapítani. Élő Várad címmel élő lapszámbemutatóra várják majd a közönséget február 5-én, mondta Tasnádi-Sáhy Péter, a folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője. Mint mondta, beszédes cím ez, hiszen szeretnék élőbbé, mozgalmasabbá tenni a bemutatót, ezért négy szerző, Ozsváth Zsuzsi, Kemenes Henriett, Mátyás Zsolt és Mihók Tamás lesz majd jelen az esten. Velük többek között arról beszélgetnek, mennyire inspiráló (vagy nem) számukra Várad, a „rejtett irodalmi centrum”. A szerkesztő azt is elmondta, szeretnék, ha a helyiek mellett Bihar és Szilágy megyei, illetve Magyarországról Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szerzők is bemutatkozhatnának a lapban. Frid Noémi Lujza. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2016. június 2.Film készül a nagyváradi Szent László NapokrólIsmeretterjesztő filmet forgat a nagyváradi Szent László Napokról Jankovics Marcell rendező és Ozorai András producer, gyártásvezető – jelentette be szerdán Korpos Dalma, az idén június 18–26. között negyedik alkalommal megrendezendő kulturális fesztivált szervező Szent László Egyesület elnöke. Mint részletezte, a filmesek június 24–26. között bukkannak majd fel a nagyváradi várban. Árpád-házi királyokról forgatnak éppen dokumentumfilm-sorozatot, a Szent Lászlóról szóló epizódnak lesz egy egyházi és egy világi része is, utóbbit pedig a Szent László Napokon kívánják leforgatni, a téma ugyanis az, hogy milyen aktualitása van a lovagkirálynak a 21. században. A szervezők szerdán újabb programpontokat is ismertettek a Bodega romkocsmában megtartott sajtótájékoztatójukon. Kiderült például, hogy az esemény társszervezőjeként a kulturális eseményeknek is rendszeresen helyt adó lokál a fesztivál ideje alatt mindvégig jelen lesz a várban, illetve sör- és borkóstolóval is várják az érdeklődőket. Mint György-Csáki István tulajdonos beavatott, a Kaláka Pince boraiból lehet majd megkóstolni néhányat, a nedűk titkaiba pedig Alkonyi László borszakíró avatja be a résztvevőket. A Magyarország kisebb-nagyobb kézműves sörfőzdéiből összeválogatott italokat Vásárhelyi István sörgasztronómus mutatja be a váradi ínyenceknek. Hasonlóképpen színes skálán „mozognak” majd a stílusosan Könyv-várnak elnevezett sátorban megvásárolható könyvek is. „Még több aktuális kötet, még több kedvezmény várja a betérőket” – fogalmazta meg Nagy József Barna programfelelős. Hozzátette: több író-olvasó találkozóra, illetve könyvbemutatóra is sor kerül. Szent Lászlóról szóló könyvekkel érkezik például Benkő László, Balázs D. Attila itt mutatja be 2017-es Nagy Magyarország Anno falinaptárát, György Attila székelyföldi író két kötettel is érkezik, de Molnár Jánossal és Tóth Ágnessel is találkozhatnak az érdeklődők. A tavalyi nagy sikeren felbuzdulva hívták egyébként meg a fesztivál szervezői újfent Nagyváradra a Kolozsvári Magyar Opera és a Filharmónia művészeiből verbuválódott Operettissimót. Június 22-én, szerdán 19.30-tól örvendeztetik meg az operett-, musical-, revü- és nótakedvelőket. A belépés ingyenes. Rangos vendége lesz az idei kulturális fesztiválnak Mónus József többszörös világrekorder tradicionális távlövő íjász, becenevén Fehér Farkas is – Az Íjaimmal harcolva a múlt tiszteletéért! című közönségtalálkozóra június 26-án, vasárnap 15 órától kerül sor. Egy másik híres magyar íjásszal is megismerkedhet június 23-án, csütörtökön 18 órától a váradi közönség: a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében levetítik ugyanis a Kassai Lajos életéről és az általa újrateremtett sportról szóló, A Lovasíjász című filmet. A belépés felnőtteknek 5 lej, gyerekeknek 3 lej. 20.30-tól pedig közönségtalálkozó is lesz Kaszás Géza rendezővel. Ugyanakkor ma már elképzelhetetlen a Szent László Napok a Nagyváradról elszármazottak találkozója nélkül, ezt bizonyítja az évről évre növekvő érdeklődés is. Mint Tőtős Zsuzsa – aki az eseményt Boros Zoltán televíziós szerkesztővel szervezi – beavatott, egy harmincéves érettségi találkozót például idén úgy ütemeztek be, hogy beleessen a Szent László Napok. Nem csak az elszármazottakat hívják ugyanakkor, hanem mindenkit, aki érdeklődik Várad iránt, s meglepetéssel is készülnek. A programokról részletek a Szent László Napok napról napra bővülő honlapján, illetveFacebook-oldalán olvashatók. Krónika (Kolozsvár) 2016. június 6.Évadot zárt a Várad folyóiratSzombaton délután a Szigligeti Stúdióban bemutatták a Várad folyóirat megújult portálját, majd átadták a Tabéry Géza-novellapályázat díjait. Szűcs László főszerkesztő köszöntötte a megjelenteket, mint mondta, a színházhoz hasonlóan és főleg a Törzsasztal beszélgetéseknek köszönhetően már ők is évadokban gondolkodnak. Ősszel folytatják a rendezvényeiket, a Törzsasztal mellett megszervezik a Holnapfesztet és a Könyvmaratont is. Tasnádi-Sáhy Péter, a Várad irodalmi rovatának szerkesztője bemutatta a folyóirat megújult portálját. Erre feltöltik a régebbi lapszámok tartalmát is, és az Élő Várad elnevezéshez illően bemutatnák a Nagyváradon napról-napra termelődő kultúrát is. Napló rovatukban például a mindennapi élet eseményeire reflektáló, irodalmi igénnyel megírt írásokat közölnek. Fotógalériák készülnek a különféle eseményekről is, és a Művészet rovatban is több lesz a kép. Hírlevélre is fel lehet iratkozni, képtár, videótár és hangtár is van az oldalon, utóbbiban például a Törzsasztal-beszélgetések vágott változatait halhatják majd. A videótár is működik, láthattuk is a tizenkét költészetnapi videóklipet, amelyeket a Szigligeti Színház és a folyóirat közösen készített. Zudor János, Gittai István, Kinde Annamária, Tóth Ágnes, Kemenes Henrietta, Kőrössi P. József, Lipcsei Márta, Sall László, Sorbán Attila, Ozsváth Zsuzsa, Szűcs László egy-egy verséből, valamint Mihók Tamás műfordításából készültek a rövid videók. Ezt követte a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke és a Várad folyóirat közös, 26 éven aluli fiataloknak meghirdetett Történet, töredék, ének tematikájú novellapályázata díjazása. Kiemelkedően jó minőségű kéziratokat kaptak, 82 pályamunka érkezett, mondta Szűcs László, aki elárulta, a legjobb 18–20 írást aVárad valamelyik nyári számában közlik. Boka László ötletgazda, az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos igazgatója, a PKE oktatója szerint nemcsak mennyiségileg és minőségileg, hanem tartalmilag is gazdag az anyag. Balogh Andrea, a PKE adjunktusa oktatóként is, Tasnádi-Sáhy Péter pedig, mint elmondta, szubjektív szempontok alapján értékelte az írásokat. A megosztott első díj nyerteseinek, Bíró Brigittának ( Csíkszenttamás) és Finta Klára Enikőnek ( Kolozsvár), valamint a Várad különdíjasának, Füzesi Csengének (Füzesgyarmat) első kötetét is megjelentetik, hangzott el a díjkiosztáson. A Holnap Kulturális Egyesület különdíját Farkas Szabolcs kapta, mint Szűcs László elmondta, néhány pályázójuk lakhelyét nem ismerik, az emailben érkezett pályamunkák nem mindegyikénél szerepelt ez az adat. A megosztott második díjat Szovay (Szabova) Barbara ( Budapest), Szabó Attila és Tóth Anna ( Kecskemét) kapta. A szintén megosztott harmadik díjat Ozsváth Zsuzsa (Nagyvárad), Nagy Márta ( Marosvásárhely), Kiss Virág ( Zalaegerszeg) és Prózsa Lilla Zsuzsanna ( Kolozsvár) érdemelte ki. Dicséretben Vass Antónia (Székesfehérvár), Rosu Krisztina (Sepsiszentgyörgy), Tankó Andrea (Sepsiszentgyörgy), Szilágyi Szilvia (Székelyhíd), Gyalai Áron (Gyömrő) Bobric Henrietta, Havrics Dóra (Máramarossziget) és Petrics Villő részesült. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2016. június 26.A három, bennünk élő Nagyvárad…Bár a világ különböző pontjain élnek, más-más élményeket és emlékeket hordoznak, az egyik kérdésre mindannyian ugyanazt a választ adták: ha bárki megkérdezi őket, azt vallják, nagyváradiak… Idén is megszervezték az elszármazottak találkozóját, a vár pincetermében. Mi, váradiak félszavakból is megértjük egymást, tizenöt-húsz év olyan, mintha meg sem történt volna, ezek a kapcsolatok nem tudnak megváltozni, mondta bevezetőként Boros Zoltán filmrendező, zeneszerző, televíziós szerkesztő a vasárnap délelőtti találkozón, a kellemesen hűvös pinceteremben. A találkozót a három, bennünk élő Váradnak szenteli, tette hozzá. Az egyik az irodalmi Várad, Ady és a Holnaposok Váradja, a verseké, melyekkel felnőttünk; a másik az a Várad, ahol most vagyunk, a harmadik pedig, mely szintén bennünk él, élményeink, emlékeink Váradja, az épületeké, melyek mesélhetnének. „Az élményeket pedig főleg tőletek fogjuk hallani” – jelentette ki az esemény házigazdája, aki a későbbiekben Juhász Gyula, Ady Endre, valamint Emőd Tamás váradi vonatkozású verseiből is megosztott részleteket a jelenlévőkkel. Slágerek Később Trifán Lászlót konferálta be, az egykori, váradi Metropol együttes oszlopos tagját. Mint elmondta, a Metropol az egyedüli hazai együttes, mely bekerült a budapesti rockmúzeumba. A későbbiek során Trifán László régi slágereket énekelt, melyeket – mint ahogy azt a nagyváradi közönség már megszokhatta – gitáron és szájharmonikán ő maga kísért. A találkozó során elhangzott a Dalnok, valamint Az autóstoppos című szám, melyek szövegét Mácza Gyula szerezte, továbbá a Sárga villamos, melynek szövegszerzője Tóth Ágnes. Az énekszámok között a műsor házigazdája Váradról elszármazottakkal beszélgetett – például a Budapesten élő Kovács Tiborral, aki egyetemistaként élte át a rendszerváltást, s ott volt a Mária-téren, amikor „románok, magyarok, németek, szerbek összefogtak, hogy a Securitate ne vigye el Tőkés Lászlót”. Kovács Tibor a hazai egyetemekben felgyűlt szellemi tőkéről is említést tett, melyet később annyian tudtak külföldön kamatoztatni. Váradiak maradtak Miközben Villányi Zoltán szerkesztő-riporter Nagyváradról szóló dokumentumfilmje ment a háttérben, a műsor házigazdája Ausztráliában, New Yorkban, Svédországban élő váradiakkal beszélgetett. Molnár Turcu Julianna elmondta, minden látogatáskor nagyon nehéz itthagynia otthonát, váradi szülőházát. Markó László arról szólt, hogy milyen magyarnak lenni Ausztráliában, a Svédországban élő Tóth Kati pedig többek között arról tett említést: az ember „kétéltűvé” válik, egy idő után hazavágyik, itthon pedig pár hét múlva érzi, hogy mehetnékje van… Kérdésre válaszolva Szilágyi Ágnes is felszólalt, aki férjével együtt, Szilágyi Zsolttal, aki Tőkés László EP-képviselő irodavezetője, nyolc éven keresztül Brüsszelben élt, de amikor eljött az idő, örömmel jött vissza Váradra. Szilágyi Ágnes egyébként, Brugós Anikóval együtt népdalokat is előadott – egy gyimesi keservest, egy lassú magyarost és egy csárdást. A New Yorkba emigrált Kajcsa Lajos elmondta: bár az egész család Amerikában él, mindhárom lánya és két unokája is beszéli a magyart. „Nincs itt senkim már, de a szívem az itt van” – tette hozzá. Bár a világ különböző pontjain élnek, más-más élményeket és emlékeket hordoznak, az egyik kérdésre mindannyian ugyanazt a választ adták: ha bárki megkérdezi őket, azt vallják, nagyváradiak… Boros Zoltán Indig Ottó színházi történész, művészettörténész és helytörténész Váradról szóló szavaival zárta a találkozót. Visszahódítani A találkozó utolsó része során a Váradról elszármazott, Bukarestben élő és külföldön is hírneves blues-zenész, Weinberger Attila – művésznevén A. G. Weinberger – vallott saját magáról, Váradról. Mint mondta, vissza szeretne jönni Váradra – pontosabban vissza szeretné hódítani Váradot a jövevényektől. „Nagyon fáj, hogy a jövevények ellopták Váradot, itt alakult ki a lelkiismeretem, ebben a városban, s én olyan vagyok mint egy sas, fentről nézem a világot, az Univerzum a tenyeremben van, s nem fogom megengedni, hogy az Univerzum súlya a vállamra nehezedjen” – vallotta az előadóművész, aki a húszas évekből származó blues-számot, egy régi amerikai balladát, majd Stevie Nicks Landslide című számát adta elő. Mint hozzátette, úgy érzi, itt Nagyváradon megállt az idő, a város saját tehetetlen frusztrációjának csapdájában él, s ráhagyatkozott a körülményekre – de hát miért nem e város társadalma alakítja a körülményeit? – tette fel a kérdést. A későbbiekben Trifán Lászlóval együtt adtak elő blues-számokat, teljes összhangban. Neumann Andrea erdon.ro 2016. június 28.SZENT LÁSZLÓ NAPOK: MINDENKIT VÁRT A KÖNYV-VÁR ISSzámos könyvbemutató is színesítette a június 18–26. között negyedik alkalommal megszervezett Szent László Napok programját, a nagyváradi vár belső udvarában kialakított Könyv-Várban pedig minden korosztály talált kedvére való olvasmányt. Akárcsak a vár, a Könyv-Vár is péntek reggeltől várta az érdeklődőket, és aznap tartották meg az első könyvbemutatót is. Benkő László szombathelyi születésű író történelmi témájú könyveit ismertette, különös tekintettel a Szent Lászlóról eddig megjelent két műre (Szent László – A lázadás parazsán, Szent László – A korona ára), valamint említést tett az előkészületben lévő harmadik kiadványról is. Benkő elmondta: a műfaj megköveteli az alapos dokumentálódást, s feladatának tekinti, hogy a sokszor száraz, tudományos kutatási eredményeket olvasmányos formában közvetítse a szélesebb közönség felé. Kiállítással egybekötött könyvbemutatóval indult a szombati nap a Könyv-Várban, Balázs D. Attila 2017-es Nagy Magyarország Anno és Torockó és környéke régi képeslapokon című kiadványát ismerhették meg az egybegyűltek, a könyvsátor falán pedig gyönyörű régi képeslapok kinagyítva várták a betérőket. A kiadványokat Mihálka Nándor régész mutatta be. Mint elhangzott, Balázs D. Attila a Kárpát-medence egész területéről gyűjti a képeslapokat, a 2017-es kiadvány címoldalára pedig egy szimbolikus helyszínt választottak: a képeslap Esztergomot és Párkányt ábrázolja a Mária Valéria híddal. „Remélem, hogy a naptár is kapocs lesz az elcsatolt országrészek között” – hangsúlyozta a szerző. A bemutatón kiderült ugyanakkor, hogy a képeslapok helytörténeti adalékokkal is szolgálnak, például a nagyváradi Sas-palota passzázsának nemrég lezárult belső restaurálásakor is képeslapokat használtak fel. Kuriózum ugyanakkor a tárlaton is megtekinthető, a váradi várat ábrázoló képeslap, amin királyszobrok is szerepelnek, ám azt még nem tudni, hogy kiket ábrázolnak. A Torockóról szóló kiadvány kapcsán kiemelte, hogy eddig többnyire néprajzi munkák láttak napvilágot a gyönyörű Fehér megyei településről, ez az első olyan könyv, ami a képanyagát dolgozza fel. És máris készül a második kötet, egyik vásárlója ugyanis egy kiadványra való képeslapot ajánlott fel neki. „Mindez arra inspirál, hogy Váradról is készüljön egy hasonló kiadvány” – avatott be Balázs D. Attila, aki szerint nincsenek minőségi albumok a Pece-parti Párizsról. György Attila íróval folytatódott délben a Könyv-Vár programja, a székelyföldi szerző a Harminchárom és a Bestiarium Siculorum köteteit hozta magával Váradra. Előbbiről megtudhattuk, hogy a családregénynek álcázott történelmi mű, ami harminchárom generációt követ nyomon Krisztus előtt 50-től a 20. század derekáig. A Bestiarium révén huszonnégy különleges állatfajjal ismerkedhetünk meg, ott találjuk között a szeszmacskát, a részeges disznyót, a medvét, ami nem játék, a fába szorult férget, de megtudhatjuk azt is, hogy milyen a székely mintaférj és a székely fehérnép. Utóbbi kettőt a felolvasások révén behatóbban is megismerhette a könyvbemutató közönsége, és mindenki jól derült a humoros részleteken. A délután folyamán két könyvbemutatóra is sor került: elsőként Molnár János Most és mindörökké című könyvét ismerhették meg a Könyv-Várba érkezők, ezt követően pedig Csinta Samu erdélyi író, újságíró eddig megjelent köteteit mutatták be. A nagyszalontai születésű Molnár teológusként, egyházi íróként, költőként és prózaíróként is ismert, bemutatott munkáját pedig dr. Szász László, a Károli Gáspár Református egyetem irodalmi tanszékének nyugalmazott egyetemi docense méltatta. A bemutatón elhangzott: Molnár János regénye nem csak Magyarország ezidei szociális térképét nyújtja, de elmélyülten, és magas művészi színvonalom beszél bűnről, bűnhődésről és büntetésről, vagyis alapvető emberi dilemmákról is. Csinta Samu erdélyi újságíró, író köteteit Dénes László újságíró mutatta be. A szerző három művét is megismerhették az érdeklődők, így a Plakátballada – Mikós diákok 1975-ös „forradalma” című tényregényt, a Kallós Zoltán munkásságával foglalkozó Lélekmentőt, valamint az erdélyi nemesség múltját és jelenét bemutató Erdély újranemesítői címűt. A szombat délután megszervezett beszélgetésből kiderült: Csinta munkássága nyomán fontos erdélyi történeteket és megkerülhetetlen személyiségeket örökít meg az utókor számára, s úgy végez értékmentő munkát, hogy közben olvasmányos, a széles közönséghez szóló műveket hoz létre. Az ábécé betűi elevenednek meg Tóth Ágnes ABC parádé című verseskötetében, amelyet a Szent László Napokon is bemutatott, vasárnap délelőtt. A gyerekek körében ismert és szeretett nagyváradi költőnő kedves, ritmikus és dallamos versei játékosan és könnyeden segítenek a kisiskolás korosztálynak megismerni az betűket. „Még az ly-ról is írtam, pedig az nem volt könnyű” – jegyezte meg tréfásan a könyvbemutatón Tóth Ágnes. A versek mellett a kötet azonos fontosságú elemei a színes, plasztikus illusztrációk, Kovács Klaudia nagyváradi képzőművész munkái, aki Tóth Ágnes előző gyerekvers-kötetét, a Macskadombi verseket is képekbe álmodta. Az illusztrátor azt mondta, mielőtt nekifog a rajznak, megpróbál a sorok közé látni, és a szövegben meg sem jelenő részleteket odaképzelni a papírra, mint a gyermek, aki szárnyaló fantáziájával egész kis világot lát a versek köré. Az illusztrációk vegyes technikával készültek, akvarellel és temperával, majd számítógépes utómunka révén nyerték el végső formájukat. Tóth Ágnes mind az ABC parádéból, mind a Macskadombi versekből szavalt a jelen lévőknek – ez utóbbi kötetben a színekre írt egy-egy verset. A költő kedves történetekben mesélte el, hogyan születtek a versek, például megtudhattuk, hogy egyszer egy üveg régi tinta ömlött a ruhájára, ebből lett a Kék vers, amelyet aztán, hogy „árván” ne maradjon, további színes költemények követtek. Aniszi Kálmán szerkesztő, újságíró munkásságáról, és a Csillagösvényeken. Életutak a változó időben című interjúkötetéről is esett szó vasárnap délután a Szent László Napok keretében felállított Könyv-Várban. Dénes László újságíró kérdezte a Nagyváradról elszármazott szerzőt, aki őszintén beszélt Bihar megyei emlékeiről, karrierjének személyes vetületeiről. Aniszi a 90-es években költözött Magyarországra, és hagyta fel korábbi tanári pályáját az újságírásért. A Csillagösvényekben az élet különböző területein tevékenykedő neves interjúalanyait szólaltatta meg. A közönségtalálkozón Meleg Vilmos olvasott fel a szerző műveiből. Balázs Attila A Szent László Napok sajtószolgálata szentlaszlonapok.ro 2017. február 25.XXV. Kolozsvári Mátyás NapokHuszonötödik alkalommal szervezi meg az Amaryllis Társaság a Kolozsvári Mátyás Napokat. Szeretettel várnak minden érdeklődőt a következő program szerint: ma, február 25-én délután 6 órától, Mátyás király szülőházában az Amaryllis reneszánsz táncegyüttes előadása. Művészeti vezető: Szabó Anikó, muzsikál: Báthory Líceum Reneszánsz Együttese, zenei vezető: Tóth Ágnes. Reneszánsz táncház gyermekeknek. Oktató: Szabó Anikó, muzsikál: Macalik Arnold, Macalik Abigél, Pusztai Enikő, Fehér Árpád. Február 26., vasárnap 10 óra, Farkas utcai református templom: Harang szól. Ünnepi istentisztelet. Szabadság (Kolozsvár) 2017. április 1.Nagyváradi könyvbarátok SepsiszentgyörgyönKevesen voltak jelen a nagyváradi Várad folyóirat és a Holnap Kulturális Egyesület csütörtöki könyvbemutatóján az Árkosi Művelődési Központ sepsiszentgyörgyi, Olt utcai székházában, de akik ott voltak, minden bizonnyal jól érezték magukat. Simon Judit, a Holnap Kulturális Egyesület elnöke és Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője több általuk kiadott kötet mellett a Várad folyóiratot, a Biharország havilapot és a Holnap magazint is bemutatta röviden, nézői kérdésekre válaszolva pedig a könyvkiadással kapcsolatos személyes élményeikről meséltek a jelenlévőknek. Amint a házigazda Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központjának vezetője elmondta, a nagyváradi vendégek mostani és májusban sorra kerülő következő szentgyörgyi bemutatkozásának célja, hogy a két város közötti kommunikáció felerősödjék, megismerje a közönség a fontos kezdeményezéseket, amelyek kapcsolódnak az erdélyi vagy akár az egyetemes magyar kultúrához. Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy bizonyos szempontból hasonló helyzetben érte meg a rendszerváltás időszakát, nem voltak olyan kulturális intézményeik, mint amilyenekkel Kolozsvár vagy Marosvásárhely rendelkezett, például nem volt hagyománya ezekben a városokban a könyv- és folyóirat-kiadásnak – mondta el Szűcs László, majd röviden összefoglalta a nagyváradi sajtókiadás történetét a múlt század eleji első kezdeményezésektől, a Tavasz és a Magyar szó megjelenésétől napjainkig, külön kiemelve a Holnapot, amely folyóiratnak indult volna, de végül csak két antológia lett belőle, és a Kelet-Nyugatot, mely 2002-es újraindulásakor a Várad nevet kapta. Mint mondta, ez a név kicsit behatárolja, lokálissá teszi, de a lap azért igyekszik egyetemes értékeket képviselni. A Várad kiadó mint kulturális közintézmény és a Holnap Kulturális Egyesület civil kezdeményezés jóvoltából a könyvkiadás is működik Nagyváradon, többnyire ugyanazokkal a munkatársakkal. A Holnap indulásáról Simon Judit elmondta, hogy a Riport Kiadó jogutódjaként jött létre, és jól meghatározott célja, hogy fiatal, kezdő szerzőket támogasson a jövő magyar irodalma felé tekintve, amint az egyesület tudatosan választott neve is mutatja. A bemutatott kötetek között Gálfalvi György Kacagásaink című, Securitatéval kapcsolatos emlékiratairól, Gittai István Létesszencia című verskötetéről, Fábián Sándor válogatott verseit tartalmazó kötetéről, Móra László két legendás romániai magyar labdarúgó-mesteredzőről, Kovács Istvánról és Jenei Imréről szóló portrékötetéről, egy erdélyi és partiumi újságírók által készített temesvári riportkötetről, Szilágyi Aladár kortárs magyar történészekkel készült interjúkötetéről, Péter I. Zoltán Régi képeslapok, régi történetek című helytörténeti munkájáról, Tóth Ágnes A halál katlanában című második világháborús dokumentumkötetéről, Demény Péter Sünödi és a trallalla című karcolatairól, Hajós Erika Tilinkóci és a muzsikobold című mesekönyvéről, a Karácsony Benő életművét tartalmazó sorozatról és Kinde Annamária utolsó verskötetéről meséltek a vendégek, majd néhány rövid verset is felolvastak a hallgatóságnak. A könyvbemutató vége közvetlen hangulatú beszélgetéssé oldódott, mely során különböző Nagyváradon szervezett, irodalommal kapcsolatos rendezvényekről – vitaszínházi estről, a Holnap Feszt nevű összművészeti fesztiválról, a Nagyváradi Könyvmaratonról – és a kiadott könyvek szerkesztéséről, terjesztéséről, eladásáról is megtudhattunk pár érdekességet. Nagy B. Sándor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. december 19.A váradi bazilika a Nagy Magyarország Anno naptárbanÖtödik évfolyamába lépett a Nagy Magyarország Anno ismeretterjesztő naptár. A jubileumi kiadvány már megtalálható a nagyváradi Illyés Gyula, a Dávid, valamint a Libris Antica könyvesboltokban. A 2018-as esztendőre szóló falinaptár a régi magyar királyságba röpít minket, és ezúttal a nagyváradi római katolikus székesegyház is szerepel benne egy 107 éves felvételen. Ez a hiánypótló kalendárium nemcsak a Trianonban igazságtalanul elcsatolt térségekből, de a mai értelemben vett háromszor kisebb csonka országból is felvonultat megnagyított régi képeslapokat. A budapesti Országház a történelmi nagy magyar állam számára épült, ezért is került a mostani jeles évfolyam címlapjára. A székesfőváros és Várad mellett feltűnik a naptárban Dobogókő, Bártfa, Kassa, Trencsénteplic, Feled, a Magas-Tátra, Vajdahunyad vára, Kolozsvár és Pancsova is. Még a régi balatoni vízparti életbe is belekóstolhatunk egy 102 éves felvétel segítségével, illetve egy fölöttébb ritka képeslapon az is látható, amint a valódi magyar tengeren, az Adrián közlekedő Pannónia gőzős kiköt a magyar tengerhajózás bölcsőjében, Fiumében. A kiadvány kinyitott állapotban 60×30 centiméteres, a benne felvonultatott régi képekhez pedig érdekes magyar és angol nyelvű ismeretterjesztő szövegek társulnak. A kiadványt Balázs D. Attila, a Szent László és Nagyvárad régi képeslapokoncímű történelmi album írója és szerkesztője jegyzi. Váradi könyvözön Felfigyeltünk a Bookline.ro önálló erdélyi ajánlójára, amit a legnagyobb magyar internetes könyváruház egyenesen a címoldalán népszerűsít. A Közelebb Erdélyhez című könyv és naptárválogatásban mintegy 115 erdélyi vonatkozású kiadvány közül lehet válogatni. A nagy merítés különös érdekességgel bír számunkra, mert több váradi szerző műve is bekerült a sorba, ennyi itthoni szerzőt egy csokorban talán még sosem kínáltak. A listán szerepel Gittai István, Bökös Borbála, Fleisz János, Szilágyi Aladár, Tóth Ágnes és Balázs D. Attila több könyve is. Tehát, irány a legközelebbi könyvesbolt, vagy a Bookline, kerüljön váradi könyv a karácsonyfa alá! Reggeli Újság (Nagyvárad) lapozás: 1-27
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
